Fenntarthatóság a geodézia eszközeivel
Földmérők Világnapja 2024
Március 21-én a Földmérők Világnapja alkalmából megrendezett konferencián a geodézia társadalmi fontossága idén a klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdésének megoldásában játszott kulcsszerepével együtt fogalmazódott meg. A teltházas eseményen öt tematikus szekcióban összesen 11 előadást lehetett meghallgatni három egyetem és a Lechner Tudásközpont szakértőitől.
A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) idén is konferenciát hívott össze a minden évben, március 21-én ünnepelt Földmérők Világnapja alkalmából. A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE), az Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) felhívására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával megvalósult esemény célja, hogy népszerűsítse és a szélesebb közönséggel is megismertesse a földmérő, térképész, térinformatikus szakma minden, egyéb szakterületen megmutatkozó fontosságát, bemutassa történelmi múltját, és felhívja a figyelmet az új technológiákban való nélkülözhetetlen szerepére. Idén különös figyelmet kapott az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása, a fenntarthatóság elősegítése a geodézia eszközeivel.
A konferenciát dr. Rózsa Szabolcs, az MFTTT elnöke nyitotta meg. A rendezvény fővédnöke, dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter képviseletében dr. Tóth Balázs, a minisztérium főosztályvezetője mondott köszöntőt, majd Iván Gyula, az esemény levezető elnöke üdvözölte a jelenlévőket. A legelső előadásban az Év Magyar Földmérőjeként megválasztott Teleki Pál földrajztudományi munkásságáról emlékeztek meg. Dr. Gercsák Gábor, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének nyugalmazott docense beszélt arról, hogyan indult el Teleki Pál érdeklődése a jogtól a geográfia irányába. Családi hátterét tekintve a sok neves felmenő között rokona volt az Afrika-kutató Teleki Sámuel, aki nagy hatással volt rá. Teleki Pálban is megvolt a más országok megismerésének a vágya, a társadalom és a természetföldrajz egyaránt foglalkoztatták. Az előadás arra is választ adott, miként vált Teleki a Népszövetség földrajzi szakértőjévé egy közel-keleti területi vitában, végezetül pedig ismertette egy törökországi történész értékelését Teleki szerepéről a nemzetközi Moszul Bizottságban.
A Felsőgeodézia és éghajlatváltozás tematikájú szekcióban dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Kar dékánja, az Általános és Felsőgeodézia Tanszék vezetője előadásában bemutatta a GNSS infrastruktúra szerepét és jelentőségét az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatában. Felvázolta a műholdas helymeghatározás történetét a Szputnyik– 1-es műholdtól kezdve a mai GNSS infrastruktúráig, kiemelten megemlítve hazánk egyetlen permanens GNSS állomását, a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot. Előadásában rámutatott, hogy a műholdas helymeghatározással nem csak becsléseket lehet végezni a légkör nedvességtartalmára vonatkozóan, de következtetni lehet a földalatti vízkészletek változására, valamint segít a folyók vízállásának, a tengerszint változásának, vagy éppen a tengerek feletti széljárásnak a megállapításában is. Mindez hozzájárul a változások megértéséhez és az időjárási szélsőségek előrejelzéséhez.
Dr. Molnár Gábor Péter egyetemi docens az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának Geoinformatikai Intézetétől Eötvös Loránd balatoni ingaméréseinek eredményeit és azok újraértelmezését ismertette. Eötvös Loránd torziós ingájával 1901-ben és 1903-ban végzett gravitációs méréseket a befagyott Balaton sima felszínén, így a mérések ugyanarra a nívófelületre illeszkedtek. Az ingamérések mérési pontonként négy mennyiséget szolgáltattak, amelyekből Eötvös két térképet szerkesztett. Az első térkép a nívófelületi gradiensvektorokat ábrázolja, amik azt mutatják, hogy merrefelé növekszik a nehézségi gyorsulás a szintfelület mentén. A második térkép a horizontális forgatóképességet ábrázolja, ami azt mutatja, hogy az inga alatt a nívófelület mennyire tér el egy forgásellipszoid nívófelületétől. Az előadó beszámolt a saját kutatásukról, amelynek során Eötvös mérései és egy újonnan kifejlesztett polinomiális modell alkalmazásával sikerült pontosabban modellezni a nívófelületet. A módszer jelentősége, hogy a nívófelület elhelyezkedésére a szintezéstől független újabb módszert kínál.
A Földügyi menedzsment az éghajlatváltozás tükrében című szekcióban Iván Gyula, a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási vezető szakértője tartott elsőként előadást Egy állami ingatlan-értékelési rendszer jelentősége címmel. Bemutatta a modern földügyi menedzsment, földügyi igazgatás rendszerét, kiemelve az ingatlan-értékelés gazdasági jelentőségét. Példákkal illusztrálta az ingatlan-értékelés felhasználását, elemezve a jelenlegi állami ingatlan-értékelés problémáit. Szlovénia példáján keresztül bemutatta egy olyan állami ingatlan-értékelési rendszer bevezetésének lépéseit, amely többek között külön értékeli az ingatlanhoz tartozó egyes elemeket (épület, garázs, termőföld stb.), kiemelve annak számos előnyét a nemzetgazdaság működése szempontjából.
A területi és települési tervezés térinformatikai kihívásai című előadásában Juhász Géza Péter, a Lechner Térségi és Téradat Főosztályának vezetője arra mutatott rá, hogy a területi és települési tervezéshez a téradatok és térbeli szolgáltatások széles körére van szükség. Az utóbbi években a tervezésben érintettek mind jogszabályi, mind műszaki oldalról komoly támogatásban részesültek az adatokhoz való hozzáférés terén. Ennek eredményeként az érintett közigazgatási folyamatok jelentős része egyszerűsödött és az elektronizáltsági szintje is növekedett. Kihívások természetesen továbbra is maradtak, amelyek közül kiemelkedik a települési tervezés és az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis kapcsolata.
Geostatisztikák bűvöletében: az Ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának szépségei címmel tartott előadást Kovács Iván, a Geoinformatikai Osztály vezetője. A Lechner ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisának térinformatikai másolata 2012-től már tartalmazza országos szinten a művelési ág (minőségi osztály folt) adatokat is, amelyek alkalmasak országos, megyei, települési, valamint egyedi területi bontású statisztikák készítésére. Bemutathatóak a nyilvántartott 11 művelési ágra vonatkozó változások, tendenciák, amelyek az éghajlatváltozást jelző indikátorokként is szolgálhatnak, támogatva ezzel a fenntarthatósági célok kitűzését. Szó volt még a vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatjavítási eljárásokról is.
A Lechner geodézia szakértői, Jánossy András és Csorba Kristóf a Térképfelújítás, értékteremtés a közösség érdekében című előadásukat a hazai kataszteri felmérések történelmi előzményeinek ismertetésével vezették be, majd a modern felmérési technológiáknak a Tudásközpontban való alkalmazását mutatták be egy vidéki kis település térképi adatbázisa, térképfelújítással történő korszerűsítésének példáján keresztül. Végül az előadás összefoglalta a felmerülő szakmai, szabályozási kérdéseket, amelyek megválaszolása szükséges ahhoz, hogy a térképfejújítások hosszútávon is a közösség érdekét szolgálva, a társadalom számára hasznosuljanak.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos távérzékelési alkalmazások című szekcióban Vízháztartási szélsőségek monitorozása a Földmegfigyelési Operatív Központban címmel tartotta előadását dr. Mikus Gábor Gyula főosztályvezető. Ismertette a Lechner Tudásközpont szervezeti egységeként működő Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) feladatait, különösen azokat a műholdas távérzékelési eredményeket, amelyek a mezőgazdaságot sújtó időjárási károk felmérésére, monitorozására irányulnak, illetve az ehhez űrtávérzékelési alapokat nyújtó Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) lehetőségeit. Rámutatott arra, hogyan segít a műholdas távérzékelés például abban, hogy az éghető anyagok kimutatásával előrejelzést lehessen tenni az erdőtüzek keletkezésére, terjedési irányára vonatkozóan, műholdas felméréssel hogyan készíthető belvízgyakorisági térkép, vagy mutathatóak ki az aszállyal sújtott területek és hogyan segít a szárazság okának felderítésében is. Kiemelte még azokat a földfelszín monitorozási feladatokat is, amelyek az európai Copernicus program keretében a fenntartható területhasználat érdekében kitűzött célokhoz kapcsolódnak, valamint felhívta a figyelmet a Copernicus böngésző szolgáltatásra.
Távérzékelési módszerek és lehetőségek a klímaváltozás hatásainak csökkentése céljából címmel tartotta előadását dr. Varga Zsófia, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének adjunktusa, amelyben az aktuális trendek bemutatása után szemléletes példákat is hozott. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásának csökkentése érdekében úgy lehet hatékonyabb előrejelzéseket tenni és célzottabb stratégiákat kidolgozni, ha többféle nagyfelbontású távérzékelési adatforrást integrálunk. Gyakorlati példákon mutatta be az ehhez hozzájáruló komplex távérzékelési módszereket, mint a multispektrális, termális, illetve LiDAR rendszerek.
Fawzy Ramadan Mahmoud Mohamed, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének doktorandusza Fejlett távérzékelési technológia alkalmazása az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófák hatásainak értékelésére címmel tartott előadást, amelyben a nagy felbontású (VHR) műholdak képi adatai és a mesterséges intelligencia (MI) stratégiák integrálására összpontosított. A kutatások szerint így hatékonyabban felmérhetőek a városi területeken az emberi tevékenység nyomán egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák okozta károk.
A Térinformatika az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokban szekcióban Tornay Enikő Márta, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének doktorandusza előadásában a talajnedvesség vizsgálatának szentelt különös figyelmet. A tudatosság növelése érdekében elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók a különböző méréseiken keresztül jobban megértsék a gyakorlatuk környezeti hatását. Az Agrárközgazdasági Intézet felmérése szerint a gazdák számára az egyik legnagyobb problémát és kihívást a talajnedvesség és az öntözésre felhasznált vízmennyiség mérése jelentette. A műholdas talajnedvességmérések nagy területeket képesek lefedni, hasznosak a jellemzően változékony és inhomogén területeken, mivel hatékonyan pótolják a terepi mérések hiányát és az adataik segítségével optimalizálhatóak a mezőgazdasági vízhasználatok.
A Soproni Egyetem Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézetének képviselői végül nem tudtak részt venni a rendezvényen, valamint dr. Tomor Tamás, az Envirosense Hungary Kft. igazgatója sem tartotta meg a programban előzetesen meghirdetett előadását.
Fotó: Rehorovics Gyula / Lechner Tudásközpont
